„Nem fogok sírni a parókián azért, mert nem értek a cigánymisszióhoz”

2020 már csak ilyen: a COVID-19 miatt online szerveztük meg tavaszi imanapunkat és őszi konferenciánkat, és a hagyományos cigánymissziós teológus-tanulmányutunk sem kerülhette el a „sorsát”. A Károli Gáspár Református Egyetem negyedéves teológus-lelkész szakos hallgatói ugyan a tereptapasztalatot mellőző, ám annál bensőségesebb és információdúsabb három napos kurzuson vehettek részt, ahol – szavaikkal élve – megfelelő alapot kaptak jövőbeli szolgálatukhoz.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a teológuscsapat és a Cigánymisszió munkatársai az együtt töltött három nap során igencsak „falták” a kilométereket, hogy a tanulmányútba minél több közösség meglátogatása és programon való részvétel férjen bele – az idei évre viszont jobb híján maradt az okoseszközökön keresztüli kapcsolat a négy fal között.

Az már korábban világossá vált, hogy a COVID-19 második hulláma miatt a tereplátogatásokról le kell mondanunk, elővigyázatosságból azonban sem a hallgatók, sem pedig a munkatársak nem találkoztak egymással. A Zoom azonban megfelelő felületet nyújtott arra, hogy mindezek hiányában minél több információ átadására kerüljön sor szerda reggeltől péntek délutánig egy online cigánymissziós „gyorstalpaló” keretein belül.

A leeendő lelkipásztorok mindegyike attól félt, hogy a digitális oktatás buktatói miatt kevésbé fog célt érni a kurzus, ám a végén kiderült, egy-két apró gyermekbetegségtől eltekintve alaptalanok voltak a félelmeik. A beszélgetések alaphangját a cigányokkal kapcsolatos tapasztalatok adták meg: többen önkénteskedtek egyházunk roma és hátrányos helyzetű gyermeknek szervezett programjában, a Bárka Táborban, Balogh Róbert váchartyáni lelkipásztort az oktatóik között tudhatták, néhányan vettek már részt cigánymissziós alkalmakon.

Negatív megélések kapcsán több ízben felmerült a saját településük cigány közösségeinek egy-egy tagjával való konfrontálódás, a szegénység, mint létállapot, vagy éppen a viselkedésbeli devianciák.

A kurzus szerdai napja a Cigánymisszió szolgálatainak és programjainak átfogó ismertetésével folytatódott Tóth Anita referens vezetésével, majd Ignácz Andrea vette át a stafétát. A HEKS gyülekezeti programjának koordinátora képzett romológusként a cigány népcsoportokról osztott meg hasznos információkat a művészetek, a történelem, a földrajz vizein evezve – prezentáció, kisvideó és kvíz segítségével.

A hallgatók később megismerkedhettek Edward L. Deci és Richard Ryan öndeterminációs modelljével, melynek kapcsán áttekintették az egyén motivációjára ható külső és belső tényezőket (autonómia, minőségi kapcsolat és kompetencia). Ehhez kapcsolódóan nézték meg a Saját szavak című 2007-es film vonatkozó jelenetét, péntekre pedig, amolyan „házi feladatként”, a kurzus gyülekezeti/iskolai intergrációval kapcsolatos részére készülve kellett megtekinteniük a drámát eléjtől a végéig.

A nap egy bizonyságtétel megtekintésével zárult: a teológusok a konyári Balogh Gyuláné a Debreceni Református Nagytemplomban, februárban elhangzott mondatait hallgathatták meg.

Ahogyan a szerda végződött, úgy kezdődött a csütörtök: bizonyságtétellel. A bodaszőlői Lakatos Krisztián élőben kapcsolódott be a kurzusba, ahol nem csak életét és megtérését mesélte el, de beszélgethetett is a hallgatókkal. Elhivatottságát jól jelzi, hogy mindezt fogászati beavatkozásra várva tette, az első pillanattól kivívva a hallgatók rokonszenvét.

Ez után Dani Eszter zsinati missziói irodavezető mesélt arról, hogy lelkészi szolgálata első évtizedében milyen impulzusok érték Kárpátalján, hogyan tudta megtapasztalni és átadni Isten szeretetét a számunkra elképzelhetetlen nyomorúságban élők között. „Nem én kaptam a cigánymisszió szolgálatát. Az egyház kapta. Az egyháznak nem szabad engedetlennek lennie Jézus Krisztus követésében” – üzente a lelkipásztor a teológusoknak.

Ha Megváltónk nyomában szeretnénk járni, az nem lehet teljes a bűneink és fájdalmaink keresztre helyezése nélkül. A Ruandából indult kiengesztelődési szeminárium erre biztosít lehetőséget, melyre már több ízben sor került Magyarországon a Cigánymisszió szervezésében. Az online kurzus résztvevői megismerhették a szemináriumok nemzetközi és hazai történetét, Dani Eszter és Lakatos Krisztián beszámolóinak, illetve a honlapunkon található cikkeknek köszönhetően. Jelzésértékű, hogy többen jelezték a teológusok közül: a jövőben szívesen részt vennének egy ilyen alkalmon.

A hallgatóknak házi feladatként erre a napra a Cigánymisszió stratégiáját is el kellett olvasniuk, melynek teológiai-missziológiai megalapozásába is betekintés nyerhettek Mike Goheen: A nagy történet című könyve alapján. „Az egyháznak a misszió nem a feladata, hanem az identitása. Az egyház feladata, hogy Isten országának a tanúja legyen” – fogalmazott Dani Eszter, aki örömmel válaszolt a hallgatók témával kapcsolatos kérdéseire is.

A csütörtök délutáni blokk Tóth Anita bizonyságtételével kezdődött. Noha a teológusok korábban megismerhették a cigánymisszió országos referensét, Anita itt mesélt nekik arról, hogy hogyan éli meg büszkén kettős, cigány-magyar identitását, Jézus Krisztus tanításait követve. A kurzusba Gyirgyó Dénes esztári testvérünk is bekapcsolódott, aki szintén megtérését mesélte el, és hogy Isten milyen szolgálatokra hívta el őt és családját. Dénes megemlítette az iskolabezárások utáni digitális oktatásban tett erőfeszítéseit, a hencidai gyülekezettel való együttműködést, valamint a Cigánymisszió Együtt egymásért gyülekezeti közösségfejlesztő munkatársképzésben tanultakat. A programot bővebben Fitos Renáta szakmai vezető mutatta be.

„Mérhetetlen hála ilyen történeteket hallani, hogy a Szentlélek hogyan tud munkálkodni. Ahol Isten lehetőséget nyit, oda megyünk és beleállunk” – mondta az egyik hallgató a nap lezárásaként, jelezve, hogy a kurzus kezdte elérni célját.

A péntek reggelt a teológusok a Saját szavak című film megbeszélésével kezdték – a főszereplő által megszemélyesített tanárnő kapcsán olyan kérdésekről beszélgethettek, mint hogy hol a határ a munka és a magánélet között, mekkora áldozatot ér meg a siker, hogyan lehet elkerülni a kiégést.

Az Ignácz Andrea által vezetett blokk folytatásaként a résztvevők a kirekesztés, a szegregáció, az integráció és az inklúzió fogalmait tisztázták közösen, illetve kisebb csoportokban, összegyűjtve az egyes kifejezések mögött rejlő cselekvések előnyeit, illetve hátrányait. Ezt követően került sor a HEKS bemutatására: Andrea a gyülekezeti és inkluzív iskolaprogram részletei mellett elmondta azt is, hogy a hallgatók lelkészi szolgálatuk során hogyan kapcsolódhatnak rá a projektre, akár tanoda, játszóház, vagy baba-mama klub működtetőjeként, akár intézményfenntartóként.

A kurzus délutáni záró körében a három nap értékelésére adódott lehetőségük a teológusoknak: mindenki arról számolt be, hogy a kezdeti félelmek ellenére az elméleti oktatás elérte célját, és megfelelő alapot nyújt a későbbi szolgálathoz. Többen jelezték, hogy ennek kiegészítéseként, önkéntes alapon szeretnének később részt venni tereplátogatásokon, illetve országos cigánymissziós eseményeken, melyre a közeljövőben bizonyára lehetőségük is lesz.

„Ezután nem fogok sírni a parókián azért, mert nem értek a cigánymisszióhoz.”

„Nagyon megérintett a bizonyságtevők őszintesége – el tudnám magamat képzelni egy olyan közösségben, ahol ez a meghatározó.”

„A kurzust követően már nem fogom elefántként érezni magamat a porcelánboltban, ha cigány közösségekkel kerülök kapcsolatba.”

Csak néhány megjegyzés az online kurzust értékelő hallgatóktól – imádkozzunk értük, hogy a Szentlélek vezetésével a jövőben minél több cigány felé tudják átadni Jézus Krisztus evangéliumát!

Szöveg és fotók: Dezső Attila